33. Az a bizonyos Happy Ending :)

- Candy! Drágám nyisd ki az ajtót! - keltem erre a hangra.

- Rosa szerelmem te is! Nyissátok ki. - mondta Lysander. Rosa is felébredt. Túl voltam Castielen és Rosa is túltette magát Lysanderren. Kinyitottam az ajtót majd a két jó madár rontott be. Én leültem az ágyra Rosa mellé. 

- Ne haragudjatok! Tudjuk hinnünk kellett volna nektek. - mondta Castiel.

- Figyelj ezt ne így beszéljük meg Rosa átmész ezzel a barommal a másik szobába? - néztem Rosára mire ő elnevette magát. Kiment és Lysander is ment utána.

- Figyelj Candy. Tényleg nagyon sajnálom. Tudom hogy egy bunkó, faszkalap voltam. - mondta bűnbánó arccal. Rám nézett én csak mosolyogtam, ő vissza nézett rám furcsán majd ijedten. Ott helybe levertem neki 2 pofont. Mint ne mondjak jól esett.

- Castiel ülj le. Most én mondom el a problémáim. - mondta és lelöktem az ágyra utána rákacsintottam. - Szóval...miét nem hallgatsz meg? Miért hittél Deboráhnak? Talán fontosabb mint én? És tudod tegnap nem szakítani akartam veled hanem lefeküdni, de ehelyett Rosaval - kisírt szemekkel - töltöttem szülinapom utolsó perceit. Balfasz. - mondtam és erre felcsillant Castiel szeme. - De mivel tegnap akkorát csalódtam benned meg Lysanderben mint még emberbe soha. Így így is jártál! - mondtam majd vettem még egy levegőt. - Utállak!És nem é....-folytattam volna de megcsókolt. A csókban éreztem bánatot, szenvedélyt, szomorúságot, sajnálatot. Én visszacsókoltam erre ő beleharapott az alsó ajkamba. Belemosolyodtam a csókunk majd eltávolodtam tőle.

- Ezt nem szabad Castiel. Túl nagy a kísértés. - nevettem el magam.

- Megbocsájtasz? - kérdezte kisfiús hangon.

- Meg de ígérd meg nekem hogy soha de soha nem csinálsz ilyet, mert ha igen apa kibelezz.-mondtam majd megcsókoltam.

- Ígérem és este megkapod az ajándékod. - mondta és megakart csókolni de én kiszaladtam a szobából és beszaladtam a másik ott Rosa és Lysander csókolózott.

- Khmm....Látom ugyanaz a módszer, két idióta. - mondtam majd ki fele hátráltam.

- Várj Camdy. - szólt utánam Lysander.

- Igen? - mentem vissza.

- Szeretnéjk bocsájnatott kéjni merjt olyan bunkjó fasz vojtam. - mondta ő is kisfiús hangon.

- Rendben de én nem haragszok csak akkor mikor Rosa. - öleltem meg.

4 év múlva

- Kincsem hol vagy? - kérdezte Castiel. 

- Itt vagyok fent Alex-xel és Austin-nal. - kiabáltam le neki. Miután kibékültünk Castiellel lefeküdtünk és hát nem mennék bele a részletekbe. Rá pár hónapra megkérte a kezem. Én persze elfogadtam és elmentünk nászútra. Na ott történtek magánügyek de végül is hazagördültünk. Mikor hazaértünk Lys is megkérte Rosa kezét. Miután eltelt vagy 2 hét a nászúttól minden reggel hánytam, hangulat változás meg ilyenek. Castiellel elmentünk egy ilyen orvoshoz és ő elküldött hasi röntgenre. Ott kiderült hogy Castiel teherbe ejtett. Nagyon boldog voltam majd eszembe jutott a maffia. Hogy mi lesz velünk. Én felhívtam apát Castiel meg az övét. Apa azt mondta hogy most mind a ketten kapunk 8 év szabadságot vagyis addig amíg nem 8 évesek a gyerekek, de eddig tanítsuk be neki a maffiázást. Mondom jól van, legalább le vagyunk tudva 8 évre. Mikor 6 hónap voltam megkérdeztük a baba nemét, ott kiderült hogy ikrek és egy fiú egy lány. Mindketten nagyon örültünk, mert Castiel mindig is fiút akart én meg ugye lányt. Mikor megszülettek, én örömömben örömkönnyeket ejtettem, Castiel meg lefényképezte őket. Most lettek 4 évesek. Rosáék sem maradtak magányosak. Nekik is lett úgy 2 éve egy gyönyörű kislányuk, 1 éve pedig egy kisfiúk. Mindennap találkozunk velük, úgy hogy ez van. Castiel nem okozott több csalódást és én sem nekik. Szerintem életem értelmei a családom.

- Áh, szóval itt vagytok. - jött be Castiel és megcsókolt.

- Átjönnek Rosáék. - mondta és leült a gyerekekkel játszani.

- Rendben. - mondtam és kimentem. Rosáék hamar megérkeztek így kezdődhetett a buli, a kicsikkel. Elköltöztünk a szülőhelyemtől és most itt vagyunk a Amerikában. A sulit otthagytam persze leérettségiztem. A gyerekeket azóta is tanítjuk és nem csak mi hanem Rosáék is. Nagyon boldog vagyok hogy megtaláltam életem szerelmét és a legeslegjobb barátnőmet. Most hogy így végig gondolok miken mentem keresztül vagy mentünk. Jó így visszagondolni a múltba.

Nagyon szépen köszönöm hogy olvastátok a blogomat.Már elkezdtem egy másikba.Ez a blog a Csábításból jeles szereplőivel kezdődött és velük is végződött.Nem akartam ilyen hamar abbahgyni de mivel már Debotaht letartóztatál nem tudtam mit írni még hozzá.Nem hiszem hogy lesz még ilyen Csábításból jeles blog.Nagyon sajnálom,viszont köszönöm annak/azoknak akik mindig olvasták vagy kommenteltek.Nagyon sok biztatást adott.Szóval köszönöm mégegyszer.A másik/új blog nem másról mint az 5 nagyon helyes fiúkról fog szólni.Gondolom tudjátok ki az.Na sziasztok majd meg írok! ;)