32. Vége - Over

1 elteltével

December 20.

- Rosa nagyon várom a ma esti bulit. Csak az a baj, hogy nincs ruhám. - mondtam Rosának.

- Rendben a ruhán még tudunk segíteni úgy hogy most elmegyünk a vásárolni. - válaszolt Rosa a kérdésemre. Elmentünk és vettünk nekem is meg vett magánek is Rosa. Mikor végeztünk és hazamentünk és készültünk a bulira ma vagyok 18 éves úgy hogy nagyon várom főleg az éjszakát. Castielt ma egész nap nem láttam hol lehet? Mikor lementem Rosát láttam meg aki feküdt a földön. 

- Rosa. Ébredj fel! - siettem hozzá de ahelyett hogy segítettem volna én is ráestem és elájultam.

~Deborah szemszöge~

 

Végre kiengedtek a börtönből és most megbosszulom Castiel úgy is az enyém lesz. Kíváncsi vagyok hogy a ribanc még mindig ott lakik-e. Közeledtem a házuk hoz. Mikor beléptem bent volt a ribanc barátnője. Én leütöttem mielőtt kiabálni kezdett volna. Lépéseket hallottam az emeletről ezért bementem a konyhába. A ribanc volt az, Őt is leütöttem. Hova vigyem őket? Áá, megvan a régi raktár épület. Tele van bombával már csak el kell indítani. Megragadtam mindkettőjüket,és egy kocsit is elloptam de nem érdekel csak a szerelmemmel akarok lenni! Mikor megérkeztem odakötöztem őket két rúdhoz és meg vártam még felébrednek.

~Candy szemszöge~

Mi a..? Hol vagyok? Miért fáj ennyire a fejem? Mit keress itt Deborah? Rosa miért van mellettem?Miért nem tudom mozgatni a kezem. Ácsi hol vagyok?

- Csá te ribanc! - mosolygott rám a kurva.

- Hol vagyok? Mit keresel itt? Mit csináltál? - kérdeztem meg tőle. Na mindjárt kint van a kezem.

- Ti innen nem szabadultok, mert 10 perc múlva ebből a helyből nem lesz más csak egy rom. Mert felrobbantom és ti itt fogtok megdögleni. Én mentem a szerelmemhez. - mondta majd puszit küldött nekem és bezárt minket. Már csak a másik kezemet kellett kiszabadítanom. Á ez is megvan.

- Rosa. Rosa kelj fel! - kiabáltam rá. Vajon hol lehet a bomba?Szerencsére a telefonom itt van. Nagyon gyenge a térerő de van. Kikerestem Castielt.

- Szia Cas! - mondtam neki.

- Csá! Figyelj pont ma akartál velem szakítani? Pont ma? Komolyan többet ne keress. Dögölj meg! -mondta és letette. Mi baja van? Én kinyírom azt a kurvát ha valamit mondott neki, aztán Cast is. Miért pont az egy éves évfordulónkon akarnék vele szakítani? Idióta.

- Rosa kérlek kelj fel! - mondtam és felpofoztam hát ha így fel kel. Sikerült fel kelt.

- Candy! Hol vagyunk? - kérdezte.

- Mindjárt felrobbanunk van haj csat nálad? - kérdeztem meg tőle.

- Nincs de mi van a lábadon? - kérdezte és lenézem a lábamra. Hát tényleg felszereltem a lábamra egy készletet. Kerestem egy haj csatot ami hamarabb meg lett és rohantam az ajtóhoz.

- 1 PERC MÚLVA FELROBBAN A RAKTÁR. - mondta egy férfias hang. Én siettem ahogy csak tudtam Mikor kattanást hallottam. Kirúgtam az ajtót és amilyen gyorsan csak tudtunk Rosával elfutottunk onnan. Elmentünk a parkba és leültünk. Hallottunk egy hatalmas robbanást és ekkor tört el bennem a mécses. Sírtam, zokogtam.

- Candy mi a baj? - kérdezte Rosa.

- Mielőtt felébresztettelek Castielt felhívtam és azt mondta hogy ma akarok vele szakítani és azt is hogy dögöljek meg. - mondtam és csak sírtam, sírtam.

- Ki csinálta ezt velünk? - kérdezte Rosa pár perc után.

- Deborah de én most kinyírom. - mondtam és összeszedtem magam.

- Állj! Gyere rendbe tesszük a sminked, és csinosan fogjuk kinyírni őt. - mondta Rosa majd elfutottunk hozzájuk. Kisminkelt szép lettem és most mentünk a bulimra. Medencés buli volt ahhoz képes hogy tél van. Mikor megérkeztünk sokan felköszöntöttek. Emily és Jake nyalták egymást a konyhában de én a medencéhez mentem Rosával. És akkor megláttuk Deboraht Castielel és Lysanderrel csókolozott. Hogy hogy csinálták? Egyszer Castielt egyszer Lysandert. Majdnem elhánytam magam szerintem Rosa is de mi nyugodtan odaálltunk eléjük. Köhintettem egyet mire mind a hárman felnéztek.

- Mit kerestek itt? - kérdezte Lys. 

- Ez az én házam. - mondtam neki.

- Oké és nem adta át Castiel hogy dögölj meg Rosalyával együtt? - kérdezte Lys.

- Ez még mindig Candy háza, te fasz! És amúgy is nem hozzátok jöttünk hanem a kurvához. - mondta Rosa. Deborahnak még mindig le volt esve az álla majd észhez tért.

- Szóval nem haltatok meg? Hogyan? - kérdezte még mindig kikerekedett szemmel.

- Elmondom te ribanc. Úgy hogy én meg Rosa 1 éve járunk a maffiához ahol apám dolgozik, és fél éve az ő apja dolgozni. Tudd most dönthetsz vagy öngyilkos leszel vagy mi nyírunk ki. Dönts! -mondta fogcsikorgatva.

- Hogy ti öltök meg engem. - ezzel előrántott egy pisztolyt. - Vagy én titeket. - mondta és lőtt. Senkit nem talált el vagyis de egy gumimatracot. Kicsit be volt rúgva. Kicsit nagyon. Rosa a háta mögé állt és lefogta a kezét. Én az arcát ütöttem. Rosa nagyon erősen fogta és azt onnan sejtem mert már könnyezett a szeme.

- Elég! Hagyatok ez fáj! - mondta Deborah. Ránéztem Castielre meg Lysanderre ők csak röhögtek. Előkapartam a telefonomat és felhívtam a "főnökömet".

- Szia Apa. Van egy kis gond. - mondtam neki. -Igen szóval nem keresitek ti Deborah Gullert? -kérdeztem meg tőle. - Áh ez szuper,i tt van velem szemben. Engem meg Rosát kiakart nyírni. Mit csináljunk vele? - kérdeztem apát. - Rendben akkor fél óra múlva ott. - mondtam és letettem.

- Rosa fél óra múlva ott kell lennünk a parkba. Maradj itt hozok bilincset. - mondtam és felszaladtam a szobámba. Mikor leértem azt vettem észre hogy Castiel és Lysander mosolyognak. Nagyon felbosszantottak.

- Indulhatunk. - mondtam és elindultunk nyugodtan a parkba. Deborah sírt, remegett de nem érdekelt. Amíg apáékat vártuk nem szóltunk egy szót sem.

- Szia Apa! - köszöntem majd megöleltem. Rosa is így tett, mert az ő és az én apám jött el érte.

- Mi történt kicsim? - kérdezte aggódóan.

- Hát csak ez a ribanc. - mosolyodtam el.

- Ne félj most már minden rendben lesz. És mond meg Castielnek ha meg mert siratni kivettetem a belét. - mondta apa komolyan.

- Rendben de most menj. - mondtam és megöleltem.

- Ja és kicsim Boldog Születésnapot. - mondta apa és megölelt.

- Az ajándékod holnap fog megérkezni. - mondta még és nyomott egy puszit a buksimra majd elmentek és vitték Deboraht is. Rosával leültünk a padra és megvártuk még elmennek utána kitört belőlünk a sírás. Hajnalodásig ott ültünk és sírtunk. Talán hajnal 4 fele haza indultunk. Voltak még ott páran de azokat hazazavartam. Castielt meg Lysandert sehol nem láttam de jobb is. Képes lenném őket puszta kézzel megölni szerintem Rosa is. Felmentünk a szobámba én bezártam ajtót, ablakot és lezuhanyoztunk.

- Rosa mindennek vége. Ennyi volt? 1 évig jártam Castiellel és ennyi. Azt hittem szeret de ezek szerit csak kihasznált. - mondtam neki és megint a sírás fojtogatott.

- Nem foglak vigasztalni mert én is ugyanolyan ramatyul vagyok. Csak azt nem értem hogy miért?Mikor "állítólagosan" szeretek minket. - mondta Rosa. Nem válaszoltam és Rosa se ott feküdtünk addig amíg el nem nyomott minket az álom.