21. Nagyon álmos..

- Jól van de ha megsérülsz én szóltam és nem kened rám, igaz? - kérdezte.

- Igen csak hagy menjek! - szinte már könyörögtem. Ha Daniel valamit csinál vele én kinyírom.

- Rendben de ne öld meg Danielt! Rendben? - kérdezte apám.

- Igen indulhatok? - kérdeztem tőle. 

- Igen de álljunk csak meg vegyél fel védőmellényt és honnan tud hol vannak? - kérdezte gyanakodva.

- Rendben nem tudom csak sejtem. - mondtam de már mentem volna.

- Honnan sejted? - kérdezte Candy apja.

- Daniellel a legjobb haverok voltunk! Na most már hadd menjek! - mondtam és végre elindultam. Igazam volt ott voltak. Mikor megláttam Danielt lőttem egyet. Ő meg fordult és a szemembe nézett. Ekkor a mellettem lévő ajtó kinyílt és megláttam egy lányt! Gyönyörű vörös haja volt és zöld szeme.Visszafordultam Danielhez.

-Candy szemszöge-

Castiel rám nézett majd visszafordult Danielhez.

- Hol van Candy? - kérdezte Castiel. Legszívesebben lecsaptam volna, de inkább ráhagytam. 

- Ott van melletted! - mondta Daniel.De én már nem Castiel háta mögött voltam hanem Daniel mögött. Meglőttem a lábát. Ő előttem rogyott össze. Kintről bejöttek apáék és elvitték Danielt! Castiel még mindig megdermedve nézett rám.

- Castiel hol van Candy? - kérdezte apám. Nem igaz hogy nem ismer meg! Ez lehetetlen! Castiel lassan felememelte az ujját és rám mutatott. Apám rám nézett.

- Te vagy az kislányom? - kérdezte apa.

- Hát az a baj hogy az a kicsi lány már elment és előtted áll a magabiztos lányod! - mondtam neki majd megöleltem. Ő szorosan visszaölelt.

-Apa miért nem mondtad hogy van egy bátyám? - kérdeztem meg tőle.

- Nem akartam hogy rettegésben éljetek. Gyönyörű lány lettél! De neked nem piros volt a szemed? -kérdezte.

- De csak a hülye bátyám a hajamat és a szememet is megváltoztatta mert be adott valami szert vagy mit.-mondtam neki. Apa azonnal hívta a maffiamentőt. Be kellett mennem a kórházba egy éjszakára.

- Mi a baj? - kérdeztem mikor bejött az orvos.

- Semmi csak megváltozott a tudatalattija. - mondta az orvos.

- Ezt hogy érti? - kérdeztem tőle.

- Ezt úgy értem hogy ha kap egy küldetést azt halál komolyan fogja venni,és addig nem megy el onnan még nem teljesíti a parancsot. De a régi énje meg marad! - mondta mosolyogva az orvos.

- Ez azt jelenti hogy kapni fogok küldetéseket? - kérdeztem boldogan az orvostól.

- Igen vagyis gondolom de várjon behívatom az apját addig öltözzön fel. - mondta majd kiment. Szerencsére azt a kórtermet kaptam amit a múltkor és berendezték nekem. Mármint voltak benne fekete, piros, lila ruhák. Mikor kimentem a kórteremből Castiel, az apja és az én apám ott állt és várt engem.

- Jó napot kívánok! Sziasztok! - köszöntem majd odaálltam Castiel mellé.

- Figyeljetek gyerekek fontos hírünk van számotokra. - mondta Castiel apukája. - Mivel ezt a hogy is mondjam......küldetést ketten hajtottátok végre, ezért úgy döntöttünk hogy most már küldetéseken is részt vehetek. - mondta apa.

- Ez az! - mondtam.

- Király! - mondta Castiel.

- Hetente 1x majd ezt növeljük! Rendben? - mondta Castiel apukája.

- Igen! És megtetszik mondani hogy mikor van az első ilyen küldetés? - kérdeztem meg Castiel apját.

- Igen. Jövőhét szerdán lesz mindig. - mondta.

- Most viszont mennünk kell ne félj Danielt visszük magunkkal. - mondta apa majd puszit nyomott a fejemre.

- És Candy jó a célzóképességed! - mondta Castiel apja majd elmentek.

- Hallod jobb vagyok nálad! - mondtam neki.

- Abba ne reménykedj! - mondta majd elindultunk.

- Castiel hétfőn találkozunk! - mondtam és megöleltem. Ő is visszaölelt de ő máshogy. Ezt úgy értem hogy erős volt az ölelése.

- Figyelj Cast jó lenne ha elengednél mert mindjárt megfulladok! - mondtam neki mire ő elengedett.

- Köszönöm! Na most menj és álmodj szépeket! - mondtam és bementem a házba.Emily lerohant a lépcsőn és megölelt majdnem felborultunk de ott volt az ajtó.

- Jajj Candy annyira aggódtam! - mondta majd lemászott rólam. - Te megváltoztál...de nagyon sokkal....szebb vagy! - mondta Emily.

- Sziia Emily! Köszönöm szépen! Viszont holnap le kéne mondanod minden programodat! - mondtam neki.

- Miért is? - kérdezte. Én bementem a konyhába, megéheztem és belebújtam a hűtőbe.

- Mert holnap elmegyünk, manikűröshöz meg mozi! - mondtam neki.

- Rendben egy feltétellel. - mondta Em.

- Mi lenne az? - kérdeztem meg tőle.

- Jack és Castiel is jön! - mondta és felrohant a lépcsőn nehogy nemet mondjak. De megfogtam csuklóját.

- Ööö Em ezzel csak egy baj van! - mondtam neki és elnevettem magam.

- Mégis mi? - kérdezte majd végig gondolta hogy holnap hova megyünk. Mind a ketten a földön röhögtünk.

- Jó akkor menjünk csak moziba! - mondtam majd ettem, zuhanyoztam. Most itt vagyok a szobába. Olyan régen csináltam már azt, hogy beleugrok az ágyba. Így megtettem. Így fogok elaludni!Jó éjt magamnak!

- Ki ugrál rajtam? Ha nem száll le kitépem a haját! - üvöltöttem kora reggel vagyis nem tudom. Az aki az előbb rajtam ugrált most lefeküdtem mellém.

- Candy ugye nem fogod kitépni a szemem? - kérdezte Em.

- Nem csak hagyj aludni. - mondtam tök álmosan.

- Hagynálak de az a baj hogy fél 12 és 2-re van jegyünk a moziba. - mondta Em. Egyből kipattantam az ágyból és mentem a fürdőbe. Elfelejtettem a ruhát azért visszamentem és félóráig ott voltam. Kijöttem a fürdőből és egyből mentem a konyhába. Ott ettem. Csöngettek. Komolyan kajálni se hagynak? Kinyitottam az ajtóm és Castiel meg Jake áll előttem.

- Ti mit kerestek itt? - kérdeztem meg, de tök fölöslegesen mert úgy sem érdekel.

- Megyünk moziba! Nem emlékszel? - kérdezte Jake. - Ó bazdmeg tényleg! Na jó nekem ehhez kávé kell! - mondtam és úgy ahogy megittam 2 csésze kávét.

- Nem lesz ez egy kicsit sok? - kérdezte Castiel.

- Az a baj hogy még mindig álmos vagyok! - mondtam és visszamentem a tv elé. Castiel leült mellém és akkor Emily megszólalt a lépcsőn.

- Jakeeee! - kiáltotta Emily majd rávette magát Jakere. Én elővettem a telefont és lefotóztam őket.

- Figyelj Em semmi kedvem most moziba menni. Nagyon fáradt vagyok. - ásítottam. 

- Nem baj ha én lemondanám? - kérdeztem meg tőle.

- Nem de cserébe elviszel ohm...ruhákat venni. - mondta majd kacsintott. Neki is elmondtam ezt az egész halloweent és hát így jár aki fáradt.

- Ha Candy nem megy akkor én se. Menjetek ketten randevúúzni! - mondta Castiel.

- Tényleg olyan régen voltunk! - mondta Em Jakenek.

- Jó akkor menjünk randizni! Csősztök! - mondta Jack.

- Sziasztok! - mondta Em.

- Na jó Cast dönts mész vagy maradsz? - kérdeztem meg tőle.

- Maradok! - mondta és ledőlt a kanapéra.

- Ok én a szobában leszek. Ha mész valahova lécci zárd be az ajtót de a kulcsot vett ki! Na jó éjt!-mondtam neki majd felmentem a lépcsőn és be az ágyba és alvás!

-Este felé-

De jól esett ez a kis alvás! Nyújtózkodok ki! Majd felállok és rendbe akarnám az ágyat rakni de valaki ott fekszik rajta. Ez a valaki Castiel. Olyan aranyosan alszik. Na jó akkor keltsük fel.

- Castiel itt van Deborah és mindjárt hiszti rohamot kap! - mondtam neki de nem érdekelte megfordult az ablak felé. Akkor jöhet a b terv.

- Castiel drágám szeretlek csak érted élek! - mondtam neki. Erre bezzeg felkel.

- Mit mondtál? - kérdezte Castiel.

- Én semmit csak fel keltettelek. - mondtam neki. - Viszont lenne egy kérdésem....Mit keresel az ágyamban? - kérdeztem még higgadtan.

- Mivel elálmosodtam és nem akartam befeküdni Emily és Andres szobájába és a kanapé kényelmetlen volt jöttem hozzád! Nyugi nem csináltam semmit! - mondta.

- Jól van elhiszem! - mondtam neki majd kimentem a szobából le a lépcsőn és ekkor megláttam azt amit nem kellett volna soha.